Előzmények: műtárgydigitalizálás fotogrammetriával
Művészettörténészként 2022 óta foglalkozom műtárgyak háromdimenziós digitalizálásával, fotogrammetriai módszerrel. Munkám középpontjában elsősorban fő kutatási témám tárgyai, késő középkori csontnyergek állnak.
A fotogrammetria során egy forgóasztalon fekvő műtárgyról több száz fényképet készítek, 360 fokban apránként, körülbelül 1-2 centiméterenként. Mivel az általam vizsgált nyergek különböző európai múzeumokban – többek között Bécsben, Londonban és Glasgow-ban – találhatók, ezért eszközparkom (kamera, világítás, háttér) professzionális, ugyanakkor mobilis, könnyen szállítható.
Helyszíni fotó a londoni Wallace Collection A 407 csontnyergének fényképezéséről, 2022. május 26. A szerző saját felvétele.
Az elkészült fényképekből az Agisoft Metashape nevű fotogrammetriai szoftver segítségével állítom elő a háromdimenziós modelleket. Bár a program a feldolgozás jelentős részét automatikusan végzi, műtárgyak digitalizálásakor számos olyan nehézség adódhat, amelyek miatt a végeredmény további javításra szorul.
A fotogrammetriában bizonyos problémák viszonylag könnyen kezelhetők – például egy csillogó tárgy felületét ideiglenesen mattá lehet tenni –, műtárgyak esetében azonban ilyen invazív beavatkozások nem alkalmazhatóak. A csontnyergeknél további nehézséget jelenthetnek a különböző áttörések: a heveder- és kengyelszíjtartó nyílások, valamint a nyergek rögzítéshez kialakított apró lyukak jelenléte.
Az egyik Bécsben őrzött nyereg különösen jó példa a fotogrammetria korlátaira. Mivel a tárgy eredeti, középkori festéssel díszített, műtárgyvédelmi okokból nem lehetett a hátára fordítani. Emiatt csak felülről tudtam megfelelően lefényképezni, így az elkészült 3D modellen a nyeregváz alsó része hiányos, „lyukas” maradt.
15. századi csontnyeregről készült 3D modell (Bécs, Kunsthistorisches Museum, Hofjagd und Rüstkammer, A 73): a hiányos fotogrammetriai modell és a Blenderben digitálisan kiegészített változat.
Az ehhez hasonló problémák megoldása, a modellek optimalizálása, valamint a 3D modellek felépítésének és működésének jobb megértése miatt döntöttem úgy, hogy megtanulom a Blender használatát és elvégzem a tanfolyamot.
A fotogrammetriai modelltől a Blenderig
A tanfolyamon tanultak segítségével olyan munkafolyamatot tudtam kialakítani, amelynek segítségével a műtárgyakról készült 3D modelleket könnyebben kezelhető és publikálható formába tudtam hozni. Emellett lehetővé vált azoknak a hibáknak a digitális javítása is, amelyek a fényképezés körülményeiből vagy műtárgyvédelmi korlátozásokból adódtak.
A Wallace Collection csontyergének fotogrammetriával készült modellje és a Blenderben optimalizált változata (London, The Wallace Collection, A 407).
A Blender használata ugyanakkor ennél is több lehetőséget nyitott meg: töredékesen fennmaradt műtárgyak háromdimenziós rekonstrukciójával is kísérletezni kezdtem. Így fennmaradt régészeti nyeregtöredékeket egy sematikus digitális nyeregmodellen helyeztem el, azt szemléltetve, hogyan helyezkedhettek el egykor az eredeti tárgyon.
Töredékekből digitális rekonstrukció
Helyszíni fotó a bécsi leletek fényképezéséről, 2026. április. A szerző saját felvétele.
Blender segítségével két olyan rekonstrukciót is készítettem, amelyek régészeti leleteken alapulnak. Az egyik esetben egy Tatán előkerült csontnyereg-töredéket helyeztem el egy sematikus nyeregmodellen.
Nyeregtöredék rekonstrukciója (Tata, Kuny Domokos Múzeum) https://skfb.ly/pMPyB
Hasonló módon helyeztem el egy sematikus nyeregmodellen egy Bécsben végzett ásatás során előkerült csontlemez töredékeket is. A rekonstrukciók nem az egykori tárgyak minden részletének pontos visszaállítására törekszenek, inkább csak segítenek megérteni, hogy a fennmaradt töredékek hogy helyezkedhettek el a nyergen.
Nyeregtöredékek rekonstrukciója (Bécs, Wien Museum) https://skfb.ly/pMP9y
A Blender segítségével, a fotogrammetriával létrehozott modellek technikai javítása mellett tehát olyan digitális rekonstrukciók is készíthetők, amelyek a művészettörténeti és régészeti kutatásban is új lehetőségeket kínálnak. A háromdimenziós modellek ezáltal nemcsak a műtárgyak dokumentálását és online bemutatását szolgálhatják, hanem abban is segíthetnek, hogy a töredékesen fennmaradt tárgyakat eredeti összefüggéseikben próbáljuk megérteni.
Az eddig elkészült 3D-s modellek itt érhetőek el:
https://sketchfab.com/researchcentreforthehumanities/models
Köszönjük!
Tantermi tanfolyam Budapest belvárosában, vagy Online nézhető anyagokkal bárki számára.